Gádoroson 2011. augusztus első hetében roma és nem roma gyerekek részére nyári tábort szervezett Farkas Zita a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

 

A tábor sikerrel zárult el, nagyon jó sajtó visszhangja lett. A meghívott előadókra igen mély benyomást tettek a régi hagyományok, régi szokások szerinti fogadás, a mély szeretet kinyilvánítása.

 

Farkas Zita elnökasszony a Gádorosi Nagyközség Cigány Önkormányzat Hivatala képviselőjének meghívására a Roma Rendőrök Országos Egyesülete emberi jogi, iskolai- és iskolakörnyéki erőszak tárgykörökben előadást tartott a helyi általános iskolában, melyet megvendégelésünk után kötetlen beszélgetés követett az Assisi Szent Ferenc Katolikus Közösségi házban. E tárgykörben állandó meghívott előadónkként, Száva Vince úr az ÉKE jogvédő egyesület elnöke is jelen volt.

 

 

Villás Lajos emlékezete a táborról! Köszönjük a szép szavakat!

 

Olvassuk naponta a híreket! Valami borzalom az, amit látunk, hallunk. Mintha elveszett volna az emberség, a tisztesség, a jóság a földről. Egyetlen délután azonban elég volt ahhoz, hogy újra tudjak bízni, embereket elfogadni úgy, ahogy vannak, érezni, meglátni azt a szeretet, tiszteletet, amit egy közösség tagjai adnak egymásnak, és másoknak! Mindez, köszönhető annak, hogy a virtuális világban, itt, az interneten összefutottam egy asszonnyal. Jót vitatkoztunk, és a vitából „barátság” lett… Milyen jó lenne, ha mindenkivel valami hasonló történhetne! Nem lennének ellenségek, ellenfelek azok, akik soha nem látták a másikat, mégis csak a gyűlölet hangján tudnak egymásról beszélni..

GÁDOROS NAGYKÖZSÉG Cigány Kisebbségi Önkormányzatának vezetője, Farkas Zita asszony. Szeret vitatkozni, és amikor véleményt mond, annak mindig van valami alapja is. Látszik, érződik rajta, hogy tiszta szívből teszi azt, amit vállalt. Tennivaló pedig hol nincs, ebben a világban? Nyár van, rekkenő hőség. Gádoros, éppen olyan község, mint bármelyik másik ebben az országban. Vannak olyanok, akik viszonylagosan jól élnek, és sajnos vannak olyanok is – szép számmal – akik bizony szegények, segítségre szorulnak. A felnőttek, megoldják a gondjaikat, de a kicsik, a gyerekek bizony sok-sok segítségre szorulnak. Farkas Zita, gondolt egy nagyot, és szervezkedni kezdett. A katolikus hitélet a faluban példaszerű, Lajos atyát mindenki nagyon szereti és tiszteli. Ő is ott van, ahol szükség van rá, ha kell, napokat áldoz arra, hogy az emberek lelki békéjét biztosítani tudja. A gyermekek is igen nagy bizalommal vannak iránta, mindig csak szeretetet kapnak tőle. A gondolatból tett lett, és most már Lajos atyát bevonva, egy rövid napközis tábor létrehozását tervezték el. A területet Lajos atya biztosította, a teljes infrastruktúrával. Tudtak olyan programot tervezni, amely minden bizonnyal a gyerekek figyelmét leköti. Már csak a pénz hiányzott. Volt olyan helyi vállalkozó, aki a programhoz 10.000 forintot biztosított. A CKO 50.000 forintot tudott invesztálni. Farkas Zita pedig, a saját megtakarított pénzecskéjéből még hozzáadott 20.000 forintot. A pénz együtt volt, indulhatott a program.

Csodálatos élmények vártak a kicsikre. Volt ott kukoricából babakészítés, rajz, ének, táncverseny, meg minden más, ami lefoglalta őket. Közben, Lajos atya is beszélgetett velük, érdekes történeteket halhattak a bibliából, meséket a világ legszebb meséiből… Csodálatos rajzok, kézimunkák születtek. Az egyik végzős fiúról kiderült, hogy nagyon tehetséges rajzoló. Egymás után készítette, és helyezte el a faliújságon a műveit. A lovak, szinte életre keltek, ezeken a rajzokon. Az arányok, az izmok, a mozgás lendülete, ott van a képen.. A szétváló tenger, és a két vízfal között menekülő emberek ábrázolása is nagyon eredeti volt. Nyugodtan merem állítani, hogy egy képezett festőnek is gondot okozhat ennek a bibliai történetnek az ábrázolása… Mindezt, rajzolta egy gyermek, akiről nagyon kevesen tudták, hogy tehetséges, szülei pedig fel sem fogták még, hogy egy igazi MŰVÉSZT neveltek. Tanítatni kellene. / TALÁN LESZ SEGÍTSÉG, EZ, A JÖVŐBEN DŐL EL! /

Mint említettem, Farkas Zitával, a kardos menyecskével az internet oldalain ismerkedtem meg. A vitából beszélgetés lett, és kölcsönösen megismerhettük egymás munkáját. Ennek során merült fel a kérdés, hogy a Roma Rendőrök Országos Egyesületének néhány tagja, egy meghívás alapján beszélgessen el a gyerekekkel. Nekünk is vannak programjaink, amikre talán kíváncsiak lennének. Így került sor, egyesületünk meghívására. Egyesületünknek tagja SZÁVA VINCE is, az ÉKE elnöke, aki mindig, ha sor kerül előadásra, vagy beszámolóra, akkor a többségi és a kisebbségi társadalom megbékéléséről beszél, és annak jelentőségéről… Jelszavunk: Megbékélés, Barátság, Biztonságos lakóhelyi környezet megteremtése.

MEGHÍVTAK – MENTÜNK!

GÁDOROS. Olvastuk a helyiség névtábláján. Most éreztük csak igazán, hogy melegünk van. Teljesen ismeretlen helyre jöttünk, fogalmunk sem volt arról, hogy várnak, mit mondanak, félnek majd a gyerekek, vagy sikerül feloldani a tudat alatti távoltartást? Az ASSISI SZENT FERENC katolikus kultúrházban aztán minden félelem elszállt. Lajos atya, Farkas Zita és Vilmos bácsi, egy idős cigány ember fogadott minket.

Sóval, és kenyérrel!

Egy idős ember – fotója a honlapokon látható – valami kimondhatatlanul nagy szeretettel és tisztelettel fogadott, és mondta el a köszöntőjét! Igazi cigány ember, roma hagyományok szerint. Mi, akik egész életünkben csak a nagyvárosban éltünk, nem minden szót értettünk, de a gesztusok, mindent tolmácsoltak. Amikor pedig az elhangzottak magyar nyelvre is le lettek fordítva, - könny szökött a szemünkbe… Csak most értettük meg, hogy apáink, nagyapáink és az ősök, hogyan tisztelték egymást, hogyan adták meg a tiszteletet a vendégnek, az idegennek, és hogyan fogadták be barátként, családtagként… / Vili bácsival készül egy interjú a régi szokásokról, életéről, és mindarról, amit átélt, megtapasztalt /

A gyermekek pedig, ott álltak, néztek minket. Szemükben nem volt félelem, hanem kíváncsiság.. Kíváncsiság az idegenek, a messzi nagyvárosból jött emberek felé, akik szintén romák, nem beszélik a nyelvet, ráadásul még rendőrök is.. CSILLOGTAK A SZEMEK, jó volt nézni…

Farkas Zita óriási munkát végzett. Már napok óta együtt volt a gyerekekkel reggeltől, estig. Főzött, takarított, oktatott, mesélt – tette a dolgát. Lajos atya pedig ott volt mellette, és bátorította… Jó kis csapat volt ez így, együtt… Roma és nem roma gyerekek  egy csapatban, békében, szeretetben…

Mint megtudtuk, ilyen program GÁDOROS községben az elmúlt néhány évben nem volt. Mindenki, aki a falu vezetéséhez tartozik, kíváncsian figyelte a tábori élet minden percét. Ez a nap, - talán miattunk is, - több figyelmet kapott. Farkas Zita megszervezte, hogy a rendezvényről hírt adjon a helyi televízió, a sajtó, sőt még a Körzeti Megbízott rendőr is eljött, és egy gépkocsiban a gyermekek játszhattak, egy kicsit rendőrök lehettek! dr. PROZLIK LÁSZLÓ polgármester úr, is megtisztelte jelenlétével a tábor- lakókat! Békés, problémamentes nagyközség – Gádoros – mondta. Itt a romák és a nem romák évszázadok óta élnek egymás mellett, nincsenek összetűzések, nincs harag, a falu dolgait közösen intézik úgy, hogy lehetőleg mindenkinek jó legyen. Mondhatni, ez a nagyközség a BÉKE SZIGETE…

AMIRŐL MI BESZÉLTÜNK!

Talán a legnehezebb napom volt életem során. Ilyen kicsi gyerekeknek még soha nem próbáltam elmondani mindazt, amit az iskolai erőszakról, az emberi bűnről és a megtorlásról, a retorzióról tudni kell. Pázmányos voltam egykor, a gyermekek pedig közel vannak a hitoktatáshoz, hát erről az oldalról próbáltam hozzájuk közelíteni. MEGLEPŐDTEM! Figyeltek, aktívak voltak, és ÉRTETTÉK azt, amit mondtam… Amikor pedig interaktívvá vált a dolog, akkor meglepően nyíltan mondták el, hogy ki milyen foglalkozást szeretne űzni, ha nagy lesz. Volt aki, szakács, volt, aki régész, de volt, aki csak sportolni szeretett volna, és mellette valamit még tanulni – még nem tudta, hogy mit!

Az életben, a távlati tervek megvalósítása – nem kívánság -, hanem AKARAT, - mondtam. Egymás után álltak fel a gyerekek és mondták: SZAKÁCS AKAROK LENNI! RÉGÉSZ AKAROK LENNI!  Mindehhez pedig tanulni kell, a hét minden napján. Tisztelni a tanítót, azt az embert, aki ha beteg, ha nincs jó kedve, ha a családi gondokkal küzd, akkor is tiszta szeretettel adja át tudását. A kölcsönös tisztelet, az egymás megbecsülése az, ami az embert a világban EMBERRÉ TESZI!

dr. Horváth Ferenc előadásában a gyermeki jogokról volt szó. Voltak humoros, és tragikus pillanatok is. Harry Pottert és a film szereplőit azonnal felismerték. Tudták kinek mi volt a szerepe, és azonnal be is tudták azonosítani a kis életükben folyó szereplőkkel. Igaz, nagy segítség volt, amikor megismerték a saját iskolájukat a filmvásznon, és a mindennapok hőseit, az iskola igazgatóját, Lajos atyát, és magát, a tábor vezetőjét, FARKAS ZITÁT! Megértették, hogy a hősök itt vannak köztük. Itt vannak azok is, akik a mindennapokat élik, saját maguk, a szülők, és az egész falu.. Egy új megközelítése az oktatásnak – és a csillogó szemek alapján ez most jól sikerült…

SZÁVA VINCE az ÉKE elnöke, a többségi és a kisebbségi társadalom megbékéléséről, annak szükségességéről beszélt. A felnőttek értették, hogy miről van szó, és ezzel egyetértettek. A gyerekeknek pedig világossá vált, hogy egy barátságban nem az számít, hogy kinek milyen színű a bőre, milyen a vallása, hanem az, hogy ki, milyen EMBER, kire, hogyan mennyire lehet számítani…

A MINDENNAPOK HŐSEI, A PÉLDAKÉPEK!

GÁDOROS NAGYKÖZSÉG, a béke szigete! Egy faluközösség, ahol a vezetőség, a hitélet, no meg mindenki, aki a faluért tenni akar, összefog, és teszik azt, ami annak a nagycsaládnak jó, kell, és szükséges. Nincs ellentét a magyar és a cigány között! Azonosak a gondok, azonosak a fájdalmak, és az örömök is! A nap nyugovóra tért, mi pedig elindultunk hazafelé. Egy olyan helyen jártunk, ahol a mindennapok hőseit mindenki ismeri, tiszteli, becsüli, pedig nem is tudják, hogy HŐSÖK, PÉLDAKÉPEK, ezek az egyszerű, a nagyközséget vezető emberek… - Azok is, akik ott élnek!

SOK SIKERT KÍVÁNOK ÖNÖKNEK!

Szerettem volna, nagyon röviden leírni mindazt, amit láttam, tapasztaltam, éreztem. A gondolatok követték egymást, és mindnek jelentősége van, volt. Olyan jó lenne, ha ebben az országban nagyon sok ilyen faluközösség működne! Olyan jó lenne, ha a politikai vezetők nem acsarkodnának egymás ellen, a hatalomért, a koncért! Milyen jó lenne, ha mindenki csak azért szállna síkra, és küzdene, hogy mindenkinek legyen kenyere, munkája, a gyermekeknek pedig oktatás, és jövőkép!

Ha GÁDOROSON sikerült, akkor máshol miért nem?

/ A nyári táborral kapcsolatban fotókat, leírásokat lehet találni a FACEBOOK oldalain, FARKAS ZITA, a Roma Rendőrök Országos Egyesülete, valamint az ÉKE honlapjain… /

Budapest, 2011-08-06.

Villás Lajos

KÖSZÖNET NYÍLVÁNITÁS

 

Engedjék meg, hogy ez úton is kifejezem köszönetemet azoknak az embereknek, akik segítették a munkámat, és ez által három örömteljes napot tudtunk nyújtani a gádorosi tábor lakóinak.

Elsőként Maronka Lajos diakónusunknak szeretném megköszönni az önzetlen munkáját. Ha én el fáradtam és láttam az ő igyekezetét az nekem ismételt erőt adott ahhoz, hogy folytassam amit el kezdtem. Mivel én sem autóval, sem jogosítvánnyal nem rendelkezem, ő és a kedves felesége nyújtottak nekem segítséget és jutattak el úti céljaimhoz.

Köszönöm mind kettőjüknek a ránk áldozott időt és energiát.

Köszönet a Gádoros Mező-Partner Kft.-nek akik nagy mértekben hozzájárultak a rendezvény anyagi költségeibe.

Köszönet a Gádoros Nagyközség Önkormányzati Hivatalának.

 

Köszönetem a helyi Önkormányzat munka brigádjának, a kiszállított asztalokért, padokért.

Köszönet a Gádoros Néman Valéria Általános Iskola igazgatójának, hogy mint régi gádorosi kis diák, otthont nyújtott nekem és a vendégeinknek, az előadás idejére. Köszönet a technikai eszközökért, amiket részünkre bocsájtott.

Köszönet Czibulya Edina testnevelő tanárnak a sport délelőttért.

Köszönet az Orosháza Gyermekjóléti Szolgálat munkatársának Zahorecz Bettynek.

Köszönet az ÉKE (Jogvédő Egyesület) és a Roma Rendőrök Országos Egyesületének

Köszönet Raffael György Romanologus oktatónak.

Köszönet Varga Zsoltnak, a Gádoros Varga Pékségnek.

Köszönet Belankáné Éva pékségének .

Köszönet Jámbor Rudolf méterárú nagy- és kiskereskedőnek.

Köszönet Szabó Erikának, Borostyán Virág udvar. Vizuális eszközök.

Köszönet Snell Katalinnak. Vizuális eszközök.

Köszönet Viszkok Jánosné Virágüzlet. Kreatív hobby.

Köszönet Líbor Zsolt asztalosnak, Kreatív hobby.

Köszönet a Benkő családnak az üdítőkért Családi öntöde. .

Köszönet Farkasné Katikának az üdítőkért a Szőnyegesből.

Köszönet Szilágyi Ildikónak és munkatársának a Zöldséges üzletből.

Köszönet Varga Tünde diáknak a lelkes segítségnyújtásáért.

Köszönet Zsigóczki Jánosnénak.

Köszönet a Göndös családnak.

Köszönet Farkas Tímeának.

Köszönet az öcsémnek, Farkas Norbinak, aki mind végig segítette a munkámat.

Köszönet Kovács Vilmos Lajosnak, az öreg cigánynak, aki ki vette a részét a gyermekprogramokból és minden más vendég várói feladatból. Képviselte a roma gyökereinket, és visszahozta a régi világ ízét nekünk.

Köszönet azoknak, akiket ide nem írtam, de jó szóval vagy segítséggel hozzájárultak a tábor életéhez.

És köszönet a Jó Istennek, hogy ennyi segíteni akaró ember jó indulatából három napig tudtunk programokat nyújtani a gádorosi gyerekeinknek.

Tisztelettel Farkas Zita

Gádoros CKÖ.

2011, 08. 08.